Eredeti verzió: 2009.12.28.

Sajnos az internetes oldalt nem tudom olyan gyorsan aktualizálni, mint ahogyan a terepasztalom építése halad, így most is csak egy 2008-ban elkészült rész építését ismertetem. Ez a rész nem sokkal a Mödlingi szeminárium után készült, az ott megszerzett tapasztalatok felhasználásával.

A támfal az alsó részen található Kilengenberg-Kolmitz állomás keleti kijárója, ami egy alagútba fut bele. Pár centivel e mögött kanyarog az emeletre vezető "S" kanyar pályavonala, így ezt az emelvényt egy támfallal kellett elválasztani az alsó résztől.

	A mintás támfal elemeket (Noch 48078) gázsütő felett lassan meghajlítottam, hogy felvegye az "S" kanyar ívét a fal. Miután mindegyik darab követte a kanyart, felállítottam a pályára és megjelöltem a magasságot rajtuk. Szike segítségével könnyedén méretre lehetett vágni a darabokat...
	... majd Heki ragasztóval felragasztottam az asztalra. Ezután órákat vártam a száradással.
	Ami igazából gondot okozott, hogy hogyan tüntessem el az alagút bejárat és a támfal között tátongó lyukat úgy, hogy egy egybefüggő felületet alkosson az egész. Úgy döntöttem, hogy gipszből sziklafalat építek és azt hozzádolgozom a portálhoz és a támfalhoz, majd az egészet egy színűre festem.
	A lyukat először krepp papírral (Noch 60840) takartam el. A ragasztáshoz itt ragasztópisztolyt használtam.
	A krepp paírral takartam el az "S" kanyar és a támfal között lévő réseket is.
	A krepp papírra szürke, szikla készítésére használt giszet (Noch 60880) vittem fell, amit sűrűre kevertem, hogy a függőleges falon is megtapadjon. Ezekbe már előre elkészített gipsz szikladarabokat rakosgattam, hogy valósághűbb legyen a terep.
	A szikla darabok körül vizes ecsettel egyengettem el a gipszet, hogy a felületek egységesek legyenek.
	A műveletet a teljes területen el kellett végezni.
	Papírral takartam ki a munkaterületet, hogy a már elkészített részek ne sérüljenek.
	Ezt követően következett a felület festése, illetve annak az előkészítése.
	A teljes felületet feketére fújtam le spay-vel. (Noch 61177)
	Ezt követte a sötétbarna (Noch 61173) és elefántcsont (Noch 61171) színű. A festékszóróval a Noch szemináriumnál megismertetett módon alakítottam ki a szikla szineit. Az éleket végül fehér akryl festékkel (Noch 61190) emeltem ki.
	A végeredmény itt látható.
	A több elem teljesen egységes színhatást kapott.
	A szikla felületet növényzettel lehet éltehűvé tenni. Foltokban vittem fel a ragasztót a már ismertetett módon azért, hogy a sziklás hegy hatása is érvényesülni tudjon.
	A füvet NOCH GrasMaster segítségével szórtam a felületre úgy, hogy több helyen csavart fúrtam a sziklákba és ehhez csatlakoztattam a Grasmaster földelési vezetékét, így a fűszálak teljesen függőlegesen álltak meg a ragasztóban.
	Egy éjszakás száradás után...
	... leporszívóztam a felesleget.
	A széleket egybefüggő (NOCH 7312,7314) szivacs növényzet imitációval fedtem le. Ez a megoldás kifejezetten alkalmas az esetleges illesztési hibák eltüntetésére is. A növényzet tetejét egy vízbázisú ragasztóba mártott ecset segítségével ragasztóztam be, majd fehér virágimitációt (Noch 07170) szórtam rá. Száradás után (kb. 5-6 óra) leporszívóztam a többletet.
	A területet roppant élethűvá lehet tenni különböző élőlények és növények hozzáadásával, pl. gomba (Busch 1203)...
	... réti virágok (Busch 1207), fenyőfák (Noch 25230), nyúl (Noch 45745) ...
	... és még számtalan más kiegészítővel (Busch 1204, 1218)
	A támfal alsó részére egy jelenetet terveztem, ahol munkások éppen pályaépítési előkészületekkel foglalkoznak, konkrétan a talpfákat hordják...
	...és a kavicságyhoz használt kőkupacot egyengetik.
	Nagyon jól használható ehhez a jelenethez a Merten 30876 és 30870 számú figurái. A többlet talpfát egy modell sín feláldozásából szereztem.
	A megmaradt sín darabokat rozsdásra festettem le és elhelyeztem a támfal aljában.
	Ezután jött a terep szokásos vegetációjának kialakítása a már ismertetett módon...
	...majd a végére a távíró póznák is elhelyezésre kerültek.